hmmm...

"egy úr keresi önt. azt mondja, nem akar semmit, nem is ide jött. beengedjem?"
elveszem a tálcáról az üres névjegyet, és azt mondom:
"igen. vártam. úgy egyeztünk, hogy nem jön soha. késett." P. SZ.

2012. május 16., szerda

Kisfiú

Vannak a bevásárlóközpont-kavalkádok, ahol "all in one", minden egy helyen megtalálható. Ha kenyérért és felvágottért ugrik be az ember, akkor is eszébe jut, kellene még egy kis gyömbér, vaj vagy paprika - ha már úgy is ott van és csak be kell rakni a kosárba. Egész élettörténeteket is fel lehet fedezni, csokispult előtt hisztiző elhízott gyereket, a félbarna és barna kenyér fölött vitatkozó férfit és nőt, akcióra vadászó egyetemistát, sört vásárló magányos gyereket.
Nyár közepe volt talán, az egyik "all in one"-ben egy nő a konyhai felszerelések között nézelődött elmerülten. Kosarában csipsz, paprika - a drágábbik fajta -, testápoló, félkész és készételek sorakoztak. A szomszédos könyvespultnál pedig egy nagyjából ötéves kisfiú lapozgatott egy meséskönyvet. A nagy, színes illusztrációkat elmélyülten szemlélte. Majd egyet gondolva boldog mosollyal a nő felé indult, a konzervnyitók és kanalak irányába. Kezében cipelte a könyvet.

- Ugyan, fiam, ne akard már ezt is, otthon már van egy könyvünk.

A gyermek nem hisztizett, nem könyörgött. Lesütötte fejét, helyére vitte a könyvet. Kezével végigsimított a sárkányos-királyfis borítón, majd a bevásárlókocsi mellé visszatérve csendben szemlélte az anyját, aki a két hiperszuper sütőalkalmatosság között próbált dönteni, melyiket is vigyék haza. Nem vette észre a fia arcán ülő szomorúságot.

A könyv ára ötszáz forint se volt.

2012. május 13., vasárnap

Félmondat

Igen, hogyha az asztal túloldalán nem én ülök, a mondat gond nélkül, a kezdő lendülettel és lelkesedéssel befejezhető volna. Mert van a terv, ami a kávéscsésze fölé lélegző fejében szövődik, s vágyai ajkára tolulnak, elhagyják, s csak a mondat felénél döbben rá - amit szeretne, nem lehet megvalósítható, talán soha. Vagy nem úgy, ahogy abban a pillanatban átsuhant lelkén.
A mondat második felének lassuló és halkuló, szaggatottá váló kecses egysége, az ige tervezett többesszáma, ami legvégül infinitívbe, személytelenbe süllyed, él(et)ét veszi a kezdőlendületnek. A mindössze félpercnyi mondatidő ilyetén történése óhatatlanul gyomortájékra küldi a szívet dobogni, s a tüdő elfelejt oxigént cserélni. Csak egy fél percig, mert aztán új mondat kezdődik.


2012. május 8., kedd

néha boszi


néha a hemoglobin versenyt úszik a Boszival.
néha a gondolatban előbb szólal meg a Boszi.
néha elfelejtem a világot, néha Boszi.
néha kínrím sem gyötör, mert jön a Boszi.
néha ... boszi